|
 Immár harmadszor készült el a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának az információs társadalom nemzetközi trendjeivel foglalkozó éves jelentése. Az Information Society World Progress Report címet viselő évkönyv Magyarországon egyedülálló módon társadalmi informatikai megközelítéssel, átfogó módon írja le az elmúlt év legfontosabb metatrendjeit az IT világában. A közel 80 oldalas jelentés számos grafikonnal, közérthető módon, az elmúlt év eseményeit nemcsak bemutatva, de értelmezve is szól a szakmához, valamint az információs társadalom iránt érdeklődő laikusokhoz egyaránt. A Prokontra az alábbiakban a jelentés vezetői összefoglalójából közöl egy hosszabb részletet.
Versenyképességi rangsorok
Az egyes államok információs társadalmának fejlettsége nagymértékben meghatározza az adott ország versenyképességét a globális gazdasági erőtérben. A rangsorok összeállításának alapját jellemzően előre meghatározott mutatók adják. A WPR-ben több versenyképességi rangsor összehasonlításával adunk objektív képet. A Világgazdasági Fórum rangsorát Svájc vezeti, melyet Finnország és a skandináv államok követnek, utánuk Szingapúr és az Egyesült Államok következnek. Míg a WEF elemzői a nemzeti versenyképességet az intézményi keretek és stratégiai faktorok alakulásával jellemzik, az Economist Intelligence Unit más mutatókat vizsgál: elsősorban az új információs és kommunikációs technológiák elterjedtségét. Ezen rangsor alapján a legnagyobb pozitív előrelépést 2006-ban Litvánia, Kanada és Szlovákia tette meg. A Digitális Lehetőség Index 180 országból gyűjt és dolgoz fel adatokat egy komplex mutató segítségével. Az ITU e-felkészültségi rangsorának élmezőnyét ázsiai országok foglalják el: az élen Korea és Japán helyezkedik el. Az első tízben szerepelnek még a skandináv államok, valamint Izland, Hollandia és Anglia. Az IKT Lehetőség Index (ICT-OI) ötvözi a gazdasági szempontokat és a társadalmi megközelítést; rendelkezésre álló adatai miatt az IKT-ra fókuszáló felmérések közül a leginkább alkalmas a hosszabb távú trendek felrajzolására. A legfejletlenebb országok mutatták a leggyorsabb növekedési rátát, ennek oka az alacsony bázisérték, az információs társadalom kiinduló alapmutatóinak elmaradottsága. A legfejlettebb két csoport közel azonos ütemben fejlődik. Összességében a világ polarizálódása figyelhető meg.
Az internethasználók száma 10%-kal nő évente nemzetközi átlagban 2005 végén körülbelül egymilliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót, 2006 végén a világon 1,100,112,756 internetezőt találunk. Éves szinten mintegy százmillióval gyarapodott a felhasználók tábora - ez a növekedési ütem nagyjából megegyezik az előző évben tapasztalttal. Jelenleg a Föld lakosságának hatoda internethasználó.
A világháló Észak-Amerikában a legelterjedtebb, a lakosság több mint kétharmada mondható rendszeres internetezőnek (62%). Az Óceániát meghatározó két állam (Ausztrália és Új-Zéland) 70% körüli átlaggal rendelkezik, ami magasabb, mint az észak-amerikai, de a szigetvilág alacsony internetelterjedtsége miatt a régió átlaga 54%, így a második helyen áll. Harmadik helyen Európa szerepel átlagosan 38,6%-os penetrációval. A térségben az élen az északi államok állnak, a kelet-európai térségből Szlovénia és Észtország vezet. Negyedik helyen Latin-Amerikát találjuk, 16% körüli internetpenetrációval. Az ázsiai régió természetszerűleg igen heterogén, az átlagos penetráció 10% körüli - évkönyvünkben Kínát és Dél-Koreát emeljük ki speciális jelentősége miatt.
A Közel-Kelet internetpenetrációja ugyanúgy 10% körüli, mint az ázsiai régióé, és sajnos nem okoz különösebb meglepetést az afrikai kontinens utolsó helyezése sem, a maga 3,5%-os átlagával.
További fejezetek:
-
Szélessáv
-
Mobilkommunikáció
-
Szegény gazdagok
-
Ultraolcsó mobil
-
3G a fejlődő országokban
-
100 dolláros laptop
-
Web 2.0
-
Virtuális világok
A jelentés teljes terjedelmében letölthető az ITTK honlapjáról: www.ittk.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
