|
 Annyi természetfilmet láthatunk a különböző televízió csatornák jóvoltából, se szeri, se száma az ilyen témájú alkotásoknak. Én például vasalás közben kifejezetten szeretek ilyesmit nézni: meglepődök, rácsodálkozok, vagy éppen elborzadok a távoli élőhelyek állatvilágának sajátosságain. De be kell vallanom, hogy kevés ragadt meg annyira az emlékezetemben, mint amikor Sir David Attenborough valamelyik csodás filmjében leguggolt egy király albatrosz fészke mellett, és úgy kezdte beszámolóját e csodás madárról.
Amit pedig mondott róla, az maradandó csodálatot váltott ki belőlem, igen csodálatot, szó szerint lenyűgözött annak a teljesítménynek tudata, hogy ezek a madarak naponta több száz kilométert is vitorlázhatnak az élelem után, s évente akár többször megkerülhetik a Földet, akkora távolságokat járnak be az óceánok felett. Az albatroszfélék (Diomedeidae) a madarak osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó családja: 4 nem és 21 faj tartozik ide. Állandó jellemzőik: erőteljes testfelépítésűek, magasságuk 0,7-1,3 méter, szárnyfesztávolságuk 2,5-3,5 méter – a vándoralbatrosz büszkélkedhet a legnagyobb szárnyszélességgel, ám szárnyuk hosszúságukhoz képest keskenynek számít. Súlyuk elérheti a 12 kg-ot is. Csőrük fejüknél hosszabb, erős, oldalt összenyomott, éles szegélyű, végén alágörbült, amivel halakra és lábasfejűekre vadásznak. Fiatal korukban tollazatuk színe barnás, felnőtt korukban azonban jobbára fehér, kivéve a szárnyak végét, illetve a kormos albatrosz sötét- világosbarna, hátukon hamuszürke színekben pompázik. Az Antarktisz körüli szigeteken, és a déli kontinensek partjain költenek, a vándor albatroszok csupán minden második évben egyszer.
A vízi életmódnak köszönhetően háromujjú úszólábakkal áldotta meg őket az evolúció, de így a szárazföldön nagyon esetlen, nehézkes a mozgásuk – nem hiába írt róla Baudelaire: „Alig teszik le a fedélzet padlatára,/ a kéklő ég ura esetlen, bús, beteg,/leejti két fehér szárnyát az árva, / s mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg…” (Tóth Árpád fordítása)
 Sajnos az albatroszfélék közül ma már több fajt is a veszélyeztetett illetve a csökkenő állományú fajok státuszába sorolt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az úgynevezett Vörös listán a sebezhető kategóriába kerültek. Ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi állapotok nem változnak, akkor természetes környezetükben a kihalás szélére kerülhetnek. Önnek több oka is van, melyek közül a „legkártékonyabbak” az óceánokon és tengereken járó halászhajók, amelyek az albatroszok által kedvelt halrajokat követve megzavarják az ökoszisztéma egyensúlyát. A madarak gyakran esnek a felcsalizott horgok, kampók, halászhálók áldozatául.
Természetesen a környezetszennyezés őket is érinti, költőhelyeik száma pedig folyamatosan csökken. Ehhez kapcsolódik egy igazi gyomorforgató jelenség az ember által lakatlan Gough-szigetről, ahol az albatroszok többsége fészkel: egerek (!) tizedelik a fióka állományt! „Az egerek azoknak az Angliában élő háziegereknek a leszármazottai, amelyek még valószínűleg a 18. században érkeztek potyautasként a távoli Gough-szigetre. Az elmúlt évszázadok során azonban alaposan megváltoztak. Annak a biológiai szabálynak megfelelően, miszerint az emlősök testmérete - egy fajon belül - annál nagyobb, minél közelebb élnek a sarkvidékekhez, az egerek testmérete is kétszeresére nőtt, és meglepő módon húsevőkké váltak. Megtanulták, hogy a helyi madárvilág kiváló élelemforrás. A szigeten élő madarak ugyanis évmilliókon keresztül - ragadozók híján - háborítatlanul éltek és szaporodtak. Ennek megfelelően nem alakult ki védekező stratégiájuk, vagyis egyszerűen nem tudják megvédeni magukat. Az egerek éjjel lendülnek akcióba, magányosan vagy csapatban, és "belerágják" magukat a fészekben lévő fióka testébe. Az áldozat végül a vérveszteségbe, vagy valamely fontos szervének sérülésébe pusztul bele.” Több kezdeményezés is indult már arra, hogy felhívják az emberek figyelmét e csodálatos madarak megóvására. 2002-ben az akkori ausztrál környezetvédelmi miniszter, David Kemp a Tasmánia-környéki albatrosz-költőhelyet fokozottan védetté nyilvánította. Aki ezeket a területeket, vagy a madarak fészkeit megkárosítja, az több millió forintnyi bírságra vagy két év szabadságvesztéssel büntethető. 2004-ben pedig egy ausztrál természetvédő ötlete nyomán „útjára indult” a Big Bird Race – azaz a nagy „albatroszfutam”. A Tasmániától a Jóreménység fokáig tartó verseny az eddigi legnagyobb szabású műholdas nyomkövető program, amelyben tengeri madarak útját követik figyelemmel. A „verseny győztese” az a legfittebb és leggyorsabb albatrosz, aki az Ausztrál kontinens legdélibb pontjáról indulva először éri el dél-afrikai célját. Az egészet egy fogadóiroda rendezi, a szerencsejátékosok egy-egy albatroszra fogadhatnak (mint egy lóversenyen), ám a játékból befolyt összeget jótékonysági célokra ajánlják fel. A verseny célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az albatroszokra veszélyes halászati módszerekre.
Erről többet lehet olvasni szörnyű képekkel itt:
http://www.origo.hu/tudomany/fold/20050816verszomjas.html
Felhasznált és ajánlott linkek:
http://www.kislexikon.hu/albatros.htmlhttp://www.geographic.hu/index.phpact=napi&rov=1&id=4724http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=177
http://www.zoldmagazin.com/belso/albatrosz.html
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
Vasárnapi ebéd. Értsd: húsleves csigatésztával, rántott hús, sült krumpli, tejfölös ubisali, sütemény, hideg sör... (kinek.kinek ízlés szerint cigaretta) majd diszkrét böfögés-szuszogás közepette, az elégedett telítettség jóleső érzésével belesüppedsz a fotelba, fogod a kapcsolót és afféle szellemi desszertként keresni próbálsz valami szép természetfilmet . Erre dolby-surrand-mittudomén módon belerobban a képedbe egy ún. természetfilm a vörösseggű, leffegő uborka orrú baguinmajmok párzási szokásairól, konkrétan azt látod amint a majomfiú gyors lökésekkel hátulról dugja a majomlányt... Kikapcsoltam a tévét, és üres tekintettel bámultam magam elé, majd gyorsan ittam még egy sört...
Már nem minden természetfilmet szeretek.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.