|
 A Trianoni békeszerződés június 4-i évfordulója kapcsán kapóra jött hétvégi látogatásom a Hargitán. 1920. Június 4-ig a trianoni békeszerződést nem kívánom kommentálni, megtették azt már sokan. Pro és kontra. Mindazonáltal már csak azért is kíváncsi voltam a román fejlődésre mivel az ország határos velünk és 2007 elejétől az EU tagja is egyben.
Bár Bukarestig nem jutottam el, sokan mondták, hogy az utak minősége mennyit változott. Csalódtam. Talán a fővárosban biztosan. A kicsiny erdélyi falvak útjai katasztrofálisak és mellékutak is. Az ország egy idegen szemével valahol átmenet a középkori posvány és a kommunista érában megrekedt poszt-szocialista állapotokat tükröző állam között. De fejlődés képes. A vezetési stílus még mindig agresszív, nem európai. A rendőrök viszont kedvesek voltak, sőt érdekesség, hogy egyikük még angolul is képes volt megszólalni. A Hargita elképesztően hangulatos, csakúgy, mint a Békés szoros illetve a Gyilkos tó környéke.
Mindenképpen ajánlott a túrázás, a Budapestről durván 650 km-re fekvő Hargitához. Onnan a Gyilkos tó és a Békás szoros körülbelül 110 km. Az út háromnegyede megfelelő minőségű, míg a maradékon traktorral sem szívesen mennék. A Gyilkos-tó nem túlságosan nagy, egészen barnás a vize és nem mély. 1837. nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, mint Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak.
Vannak akik a tó keletkezését az 1938. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A tavat először 1859-ben mérte fel Herbrich Ferenc, számításai szerint területe 56 katasztrális hold (32 hektár). Az 1955-ös mérések szerint kerülete 3090 m, felülete 126 340 m2, víztömege 680 084 m3, legnagyobb mélysége 10.5 m, a tóba ömlő patakok vízhozama 1 – 1.5 m3/perc, a felszín tengerszint feletti magassága 983 m. 1986-os mérések szerint kerülete már csak 2800 m, felülete 114 676 m2, víztömege 587 503 m3, legnagyobb mélysége 9,7 m. 1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében. A tó értékes biotóp, ritka flórával és faunával. A tóban élnek rákok is, mely állatok köztudottan indikátor élőlények, azaz csak a legtisztább tavakban és csendes folyókban élnek meg. A tó kerülete körbejárható, érdekes, hogy a nyugati végén már nincsen semmilyen kiépítettség, éppen ezért kalandos a végén a megkerülés, hiszen egy zúgó felett kell áthaladni, melyen csupán egy csúszós vastag fatörzs vezet át.
Autópálya nincsen Erdélyben, fizetni sem kell érte értelemszerűen. Előzni szinte lehetetlen a rengeteg ótvar Dacia és ósdi teherautók kavalkádjától. Az utak minősége a főbb helyeken megfelelő, a többit nem kommentálom. Tengelytörés lehetősége erősen fennáll. Irdatlan számban találkozhattok szamárral és lóval. Na nem a pusztákon legelnek, hanem közlekednek vele. A képek tanúsága szerint a főúton! Három ló ügetett ki az autósok legnagyobb megdöbbenésére. Hogy ki ijedt meg jobban a lovak vagy az autósok, az nem volt egyértelmű. Parajdon sóbányába mehettek (szerencsére nem kényszermunkára), Hargitán túrázhattok, megnézhetitek Tamási Áron házát, illetve Korondon vásárolhattok autentikus (néhol erősen kínai beütésű) erdélyi relikviákat is. A kerti törpétől a szalmakalapon át van minden, mely giccsek már-már a Fábry-féle Dizájn-center szintjét is megütik, lásd képek, melyekben láthatjuk a Román tőke és intelligencia erejét is. Az intelligencia szót direkt írtam egy darab l betűvel.
A szállások olcsók, némi tolerancia szükséges, de aludni lehet. Romantikázni, felüdülni, kicsit kivonni magunkat a napi hajtásból. Azt lehet ott.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.