|
 "Látnak téged és megrendülnek a hegyek, gátat tör a víz-ár, harsog a hullám, és magasra emeli karjait." [Habakuk 3:10]
A bibliai
próféciákban nagy szerepet kapnak a különböző természeti csapások, mint
Isten "eszköztárának" elemei, melyekkel sújtotta és/vagy sújtani fogja
világunkat bűneink miatt. Ezek közül aligha van borzasztóbb a mindent
elsöprő szökőáraknál. Természetesen a Mindenható eme csapásának is van
tudományos magyarázata, mely érdemes arra, hogy kicsit foglalkozzunk
vele. Mi az a szökőár? Hogyan alakul ki? Miért okoz hatalmas
pusztítást? Mi történt 2004 végén Délkelet-Ázsiában?
Szökőár.
A maga nemében lenyűgöző természeti jelenség, de amennyire érdekes,
legalább annyira veszedelmes és halálos is. A szőkőárakat legtöbbször
vízalatti földrengések, vulkánok keltette tömeg és térfogat
átrendeződések okozzák általában törésvonalak mentén. A tengerfenék
viszonyai nagy sebességgel változnak, ezáltal az érintett terület
felett egy hullám keletkezik, amely a szél keltette hullámoktól
eltérően nemcsak felszíni, hanem a fenéktől a felszínig tartó jelenség.
Ezután a hullám gyűrű alakban távolodni kezd az epicentrumtól a partok
felé. A szökőár a nyílt óceánon rettentően nagy sebességgel, akár
800-1000 km/h-val halad. Ekkor szinte észrevétlen, ugyanis a hullámok
magassága mindössze 1-2 méteres. Közeledve a partokhoz, ahol sekélyebb
a víz, a hullámok tengerfenékkel érintkező része a súrlódástól
lelassul, a később érkező hullámok pedig beérik az előttük levőket.
Ezzel megbomlik a hullámok rendszere, belső egyensúlya, melynek
következtében a hullámok magassága a többszörösére nő, átcsapnak egymás
felett, kialakul a tajtékzó vízfal, mely még a lassulással összevetve
is nagy sebességgel, és elemi erővel csap le a partszakaszra.
A
partra érkező hullámok nagysága nagymértékben változhat. Függ az
epicentrumban megmozgatott víz mennyiségétől, a part és az epicentrum
távolságától, a partszakasz sajátságától, de jellemzően 5-30 méteres
intervallumon belül van, bár a többszáz (!) méter magas szökőár
kialakulása is elképzelhető.
A pusztítás a parton megdöbbentő méreteket ölthet. Az elemi erővel
lecsapó hullámok mindent elsodornak az erős kőépületeken kívül. Fákat,
bungalókat, autókat, embereket. A mérhetetlen mennyiségű törmelék,
uszadék teszi még túlélhetetlenebbé a szőkőárat. Éles, nehéz tárgyak,
fák, autók rengetege hömpölyög a beljebb fekvő területeken is, így aki
esetleg túlélte a hullám erejét, nem biztos, hogy ezt is megússza. Az
elöntött terület nagyságától függően, ami akár több kilométer is lehet
a parttól, a víz rövid idő múlva visszazúdul a tengerbe. Zsákmányául
magával viszi azt amit, megszerzett. A halottakat éppúgy, mint a még
élőket.
A szökőárakra néha jellemző, hogy a közeledő hullám okozta
nyomáskülönbség miatt a víz a parton visszahúzódik, akár többszáz méter
erejéig is. Ez csalogató lehet a parton tartózkodó emberek számára.
Lehet halakat, kagylókat gyűjteni. Pedig ekkor még 15-30 perc áll
rendelkezésre ahhoz, hogy magasabban fekvő területre meneküljenek. A
biztos halál vár azokra, akik ezt nem használják ki.
A szökőárak nemcsak vízalatti kéregmozgás miatt alakulhatnak ki.
Okozójuk lehet pl földcsuszamlás, vagy partmenti vulkánkitörésből
származó ártufa folyam is, melynek következtében több millió tonna
szilárd anyag kerül nagy hirtelenséggel a tengerbe, megváltoztatva
annak térfogatviszonyait.
A szökőárak,
kialakulásuk körülményei miatt meglehetősen ritkák. A történelem során
feljegyzett szökőárak száma csak néhány százra tehető. Az újkori
történelemben bekövetkező szökőárakról pontos adatok vannak
birtokunkban. Nézzünk ezek közül néhányat.
1946. április 1. Aleut-szigeteknél volt szökőár. A szökőár
következtében 40 méteres hullámok törtek Alaszka partjaira. A Hawaii-t
öt óra múlva érték el a 14 méteres hullámok. Többszáz emberéletet
követelt.
1960. május 22.-én Chile közelében Richter-skála szerinti 9,5-ös
erősségű földrengés volt az óceánban. A Dél-Amerikai partokat elérő
szökőár kétezer áldozatot szedett. Körülbelül egy nap múlva ért Japán
partjaihoz, ahol még így is 120 ember halálát okozta.
Ami pedig a legjobban fájt. 2004. december 26. A világ ezekben a
napokban tudta, s talán értette meg a "cunami" szó jelentését (Japán
eredetű szó, kikötői hullámot jelent, bár többször - valószínűleg
tévesen - nagy hullámnak fordítják). A Délkelet-Ázsiai szökőárnak a mai
adatok alapján több mint 300.000 (!) ember esett áldozatul. Az
áldozatok nagy hányada nem került elő. Okozója egy Richter-skála
szerinti 9-es magnitúdójú tengerrengés volt, melynek epicentruma nem
egy pont volt, hanem egy sáv, egy törésvonal, mely Szumátra északi
részétől majdnem egészen Mianmarig terjedt. Ez a tektonikus mozgás
geológiai szempontból átrajzolta a térképet, útjára indítva a gyilkos
szökőárat. A legnagyobb pusztítást a közelben lévő partok szenvedték
el. Szumátra, Thaiföld, Indonézia, Srí-Lanka, India, Maldív-szigetek,
de az Indiai-óceánon átrobogó hullámok néhány óra múlva Kelet-Afrika
partjainál is szedték áldozataikat. Az érintett területek nagy része
turistaparadicsom, nagy sűrűségben lakott partszakasz. Az áldozatok
tragikusan magas számában ennek nagy szerepe volt. A szumátrai és
thaiföldi partoknál önfeledten karácsonyozó turisták mit sem sejtettek
a 800 km/h-val feléjük közeledő iszonyatból. A parton feltornyosult
hullámok helytől függően 5-30 méteresek voltak. A pusztítás és a
döbbenet leírhatatlan volt. Mivel a turistáknál szinte kivétel nélkül
van fényképezőgép vagy kamera, többezer, a szökőárról készült felvétel
található az Interneten. Ezek az amatőr felvételek kendőzetlenül, a
maguk egyszerű módján mutatják a halált, a természet utánozhatatlanul
nagy erejét.
A Délkelet-Ázsiai
cunami a maga nemében nem volt nagy. A szökőárak, és kialakulásuk
sajátságai miatt elképzelhetők ennél nagyságrendekkel nagyobbak is.
Ezek okai általában geológiai földcsuszamlás, melynek eredményeképp
több milliárd tonna kőzet kerül a tengerbe. A geológusok szerint
tízezer évente kerül sor ilyen szökőárra. Több jóslat is létezik,
miszerint a közeljövőben (geológiai időszámítás szerint) bekövetkezik
ehhez hasonló. Vannak kutatók, akik ezt komolyan veszik, de vannak,
akik szerint ez csupán pánikkeltés. Az egyik ilyen prognózis szerint a
Kanári-szigeteken történik egy leválás, ami óriási földcsuszamlással
gigantikus szökőárat indít el. A földcsuszamlás utáni percekben 1000
méteres hullámok (!) keletkeznek. Egy óra múlva a 100 méteresre
"szelídülő" hullámok elsöprik a Kanári-szigeteket. Európát, az Egyesült
Államok keleti partvidékét, Brazíliát 20 méteres hullámok érik 9 órán
belül. A pusztítás beláthatatlan következményekkel járna, és minden
bizonnyal gazdasági világválságot okozna.
Ennél is apokaliptikusabb
képet képzelhetünk el akkor, ha a Föld egy másik égitesttel ütközne, és
az egy óceánba csapódna. A becsapódás 66% eséllyel óceánban történne,
mivel a Föld felszínének 2/3 részét víz borítja. Természetesen ebben az
esetben a szökőár csak egy lenne azon tényezők közül, amelyek az
élővilág pusztulását idéznék elő, de az ezer méter nagyságrend
magasságú, a Föld minden partszakaszát elpusztító szökőár sem lenne
elhanyagolható.
Egy ilyen
apokalipszis talán sosem következik be, de a Délkelet-Ázsiai cunamihoz
hasonló szökőárak bármikor előfordulhatnak. Megakadályozni nem lehet
őket, de a tragédiák nagy részét meg lehet előzni a különböző
szökőár-előrejelző rendszerekkel. Az emberiség tanult a tragédiából,
igaz, ezért túl nagy árat kellett fizetni. Ma már legtöbb helyen
működnek szökőár jelző rendszerek, valamint a hatóságoknak kész terveik
vannak a hatékony kimenekítésre.
A természet erejével nem vehetjük fel a versenyt. Nem is lehet célunk,
hiszen bárki, vagy bármi is áll a természeti katasztrófák hátterében,
jóval hatalmasabb nálunk. Viszont technológiai fejlettségünk
lehetőséget teremt, hogy ezeket a katasztrófákat túléljük. Mindezt
kellő alázattal és tisztelettel.
Animáció a Délkelet-Ázsiai szökőár keletkezéséről: http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/asia-pacific/4136289.stm
Animáció a Délkelet-Ázsiai szökőár terjedéséről: http://sulinet.hu/foci/animation.gif
Képek a Délkelet-Ázsiai szökőárról: http://www.tsunamis.com/tsunami-pictures.html
Videók a Délkelet-Ázsiai szökőárról: http://www.asiantsunamivideos.com/
Kapcsolódó írások:
|
Publikációk 
