 A következő
demográfiai jellegű prezentációban a manapság mindenkit foglalkoztató
kérdésre próbálok válaszokat keresni : miért csökken egyre inkább a
magyar népesség száma.
A gyermekvállalást általánosan befolyásoló tényezők
- Foglalkoztatottság
- Családtípus
- Iskolázottság
- Életkor
- Etnikum
- Településtípus – régió
- Egzisztencia
- Kívánt gyermekszám realizálhatósága
- Pszichés felkészültség – mentális érettség
A fenti tényezők nem sorrendiséget kívánnak tükrözni
.
A gyermekvállalás szempontjából preferáltabb családtípusok
-
Kiindulási pont a népszámlálás által szűken értelmezett család fogalom.
-
A családok száma 1980 és 1990 között 131 ezerrel, ez után 2001-ig további 27,5 ezerrel csökkent.
-
A száz családra jutó gyermekszám az 1970-es 111-ről 2001-re 108-ra csökkent;1980-ban 105-ös mélyponttal.
-
Gyermeket nevelő családok esetén a 100 családra eső gyermekszám 1970 és
2001 között hasonló mértékben csökkent: a fenti esetben 2,71%-kal,
utóbbiban 2,4%-kal 163 volt.
-
Átalakult a családszerkezet: a házasságkötéssel létrejött kapcsolatot
egyre jobban kiegészíti az élettársi kapcsolat. 1970 - 2,4%
--> 2001 - 9,5%
-
A válások számának folyamatos növekedése, valamint a középkorú férfiak
magas halandósága következtében 1970 óta csökkent a párkapcsolaton
alapuló, nőtt az egyszülős családok száma és aránya.1970 – 2,4% -->
2001 – 11,3%
 Kép: A gyermekkel élő családok családösszetétel és gyermekszám szerint, 2001
- Minden
családtípusban többségben vannak az 1 gyermeket
nevelők. Minden más
gyermekszámnál a párkapcsolaton alapuló
családok
arányszámai magasabbak.
- Gyermekszám tekintetében mindenképpen a párkapcsolaton alapulócsalád a kedvező:
- A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok több gyermeket nevelnek, mint ahol csak 1 szülő neveli gyermekét.
- 1990 után az élettársi kapcsolatokban az átlagos gyermekszám magasabb volt, mint a gyermekes házaspároknál. 2001-re a különbség kiegyenlítődött.
- Az egész család nem csupán pszichés, hanem anyagi tekintetben is kedvezőbb feltételeket teremthet a gyermekvállaláshoz.
Megváltozott munkaerő-piaci feltételek
- A rendszerváltozást követően pár év alatt milliós nagyságrendű foglalkoztatott került ki a munkaerőpiacról.
- Megnehezedett a fiatalok munkaerőpiacra való belépése.
- E radikális változások közvetlen illetve közvetett szerepet játszottak a termékenység alakulásában.
-
A korábbi szinte teljes foglalkoztatottságot felváltotta a
magántulajdonon alapuló,minőségi különbségeket tevő,erős
versenyhelyzetet teremtő munkaerőpiac.
 Kép: A 15-59 éves férfiak és 15-54 éves nők foglalkoztatottságának alakulása 1990 és 1998 között %-ban
A
változások elsősorban a nőket érintették kedvezőtlenebbül.Nők esetében
az adott időszakban bekövetkezett csökkenés 21,8%-os, férfiaknál
19,1%-os volt.
Munkahelybiztonság miatti aggodalmak, mint a gyermekvállalást akadályozó tényezők:
- A deklarációk szintjén szinte
mindenki „gyermek-párti”, a munkahelyeken, a munkaadók részéről a
kisgyermekes anyák kevés toleranciát élveznek.
- A munkahelyek igyekeznek
kihasználni azon munkajogi megoldásokat, amelyeket az anyák
diszkriminatívnak éreznek. pl.: Rövid időre szóló megbízásos szerződés
- A biztos munkahely
megtartásának kényszere miatt a fiatal nők gyakran eltitkolják
terhességüket, rosszabb esetben eredeti családterveiket, a kívánt
gyermekszámot korlátozzák.
 Kép: A „negatív érintettség” arányai a 0-5 éves gyermekkel élő férfiak és nők körében ( N=1598; férfi:743; nő:855 )
- A férfiak átlaga kevésbé érzékeny a 7 problémára összességében, mint a nők átlaga.
- A kisgyermekes férfiak
valamelyest nagyobb mértékben aggódnak az első hat probléma miatt, mint
a kisgyermekes nők.
- Szembetűnő különbség: A nők
átlaga és a kisgyermekes nők jobban tartanak attól, mint a férfiak
bármely típusa; mire gyermekeik nagyobbak lesznek, nem találnak
megfelelő munkahelyet. (NEMDO)
- Kiugró értéket mutat a
kisgyermekesek körében a gyermek betegsége miatti sok hiányzás
következtében felmerülő állásbiztonság-romlás. (GYBET)
- Hasonlóan magas, 64,8 - és
62,7%-os nagyságú ugyanezen körben az attól való félelem, hogy a
kisgyermekes anyák nehezebben találnak munkát (NEHEZ), illetve a
gyermekgondozással töltött idő után bizonytalanná válik a munkahelyre
való visszatérés (VISSZ).
- A kisgyermekes férfiak 52,2% -a, az anyák 51,3% -a tart attól, a gyermekszülés miatt elbocsátják (KIRUG).A
fenti aggodalmak magas százalékos arányai mutatják, a magyar társadalom
nem problémamentesen éli meg a családtervezést. Valamint arra enged
következtetni, gyermekvállaláskor döntő erejű a munkahely megléte,
minősége, emellett az anya keresetének háztartási költségekbeli
részesedési aránya.
A munkaerőpiac és a termékenység összefüggései közgazdasági megközelítésben:
-
E megközelítés a gyermekvállalásról való döntést a
gyermekvállalás következtében fellépő hasznok (örömök) és az annak
révén felmerülő rövid és hosszú távú költségek alakulásából vezeti le.
-
Jövedelmi hatás: a jövedelmek emelkedésével emelkedik a gyermekvállalás valószínűsége.
-
Nehéz kimutatni, a magasabb jövedelműek magasabb kiadást tartanak szükségesnek a gyermek felneveléséhez.
-
A nők munkavállalásával jövedelmük kiesése gyermekvállalás esetén szembetűnővé válik.
-
Az otthon maradt anyák munkaerőpiac által értékelt „humán tőkéje” devalválódik.
-
A munkaadók valójában nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes anyákat
esetleges hiányzásaik miatt. ŕ Realizálódott aggodalmak.
-
A gyermekvállalás ily módon az újbóli munkavállalás korlátját is jelenti.
A jövedelmi hatás következményei a gyermekvállalásra:
-
Gyermekvállalás esetén a magas jövedelmű nők anyagilag érdekeltek a
mihamarabbi munkaerő-piaci visszatérésben. ( Az 1999-ben visszaállított
gyed ellenére.)
-
A fenti logikát követve az alacsonyabb jövedelműek esetén kisebb a
gyermekvállalás ellen ható anyagi ösztönzők ereje.
-
A férj munkaerő-piaci helyzete is hatást gyakorolhat a
gyermekvállalásra. Alacsonyabb jövedelem ellenösztönző hatást gyakorol
a családtervezésre, s
fordítva.
-
A gyermekvállaláshoz kötődő ellátások – családi pótlék, gyed,
gyes,anyasági segély, 3 gyermek esetén adókedvezmény – hatása is
változó a gyermekvállalásra nézve.
-
Adott ellátásokhoz közeli jövedelem kiesése nem gátolja a
családtervezést,míg sokkal nagyobb eltérés negatívan hat a
gyermekvállalásra.
-
A munkaerőpiac dinamikája felszálló ágban csökkenti, romló munkaerő-piaci esélyek növelik a gyermekvállalási kedvet a munkanélküliek körében.
-
Foglalkoztatott anyáknál mindez fordítva figyelhető meg.
 Kép: Ezer 15-39 éves nőre jutó élveszületés az anya korcsoportja szerint , 1993-2000
A
foglalkoztatott státuszban lévők gyermekvállalási hajlandósága
folyamatosan és töretlenül csökkent. 1993-ban ezer 15 és 39 év közötti
nőre 76,4 , 2000-ben 69,3 gyermek jutott.
- A 20-24 éves korosztályban máig nem állt le a csökkenés.
- Mivel a felsőoktatás
kiszélesedése épp ezt a korosztályt érinti, ezért családalapításuk az
utóbbi időben kitolódott.
- A 25-29 éves nők között ma a legnagyobb a vállalási hajlandóság, a csökkenés kisebb volt.
- A harmincasoknál nem beszélhetünk csökkenésről, sőt náluk növekedett az élveszületési arányszám.
Összegzésül:
- A gyermekvállalást több tényező együttes hatása határozza meg, egyéni életutanként változó mértékben.
- Gyermekvállalásnál fontos
tényező a foglalkoztatottság, ám következetesen alkalmazható elméletet
nehéz felállítani; milyen jövedelmek mellett várható el a termékenység.
- Az eredmények azt igazolják a
romló munkaerő-piaci körülmények között romlanak a visszaintegrálódás
esélyei, ezért csökken a gyermekvállalási hajlandóság.
- Meghatározó a férjek aktivitási státusza.
- Életkor szempontjából kitolódott a gyermekvállalás ideje.
- Egyre erőteljesebben az a gyermekvállalási tendencia, amikor sem az anya sem az apa nem foglalkoztatott.
- A gyermek után járó szociális juttatások motiválják a szülőket, így jutván fix jövedelemhez.
- A gyermekvállalás ilyetén motivációja kimutathatóan régiófüggő.
- A foglalkoztatott nők gyermekvállalási hajlandósága egyértelműen csökkent.
- Nem feltétlenül oda születik a
több gyermek, ahol el is tudják tartani őket. Folyamatosan nő a
gyermekszegénység.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.