|
Írta: Admin
|
|
2007. July 5. |
|
3600 sec a matematika jelen állása szerint 1 óra. Feltételezve, hogy a
másodperc etalonja még mindig az alapállapotú cézium 133 atom két hiperfinom
energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9192631770 periódusának
időtartama - by MAHO -:)
Oszd meg, ha tetszett!   |
|
Utolsó frissítés ( 2008. January 1. )
|
Hozzászólások
A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 emergiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.
Bay Zoltán javasolta 1965-ben, hogy a távolságegysége t, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. 1983-ban A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapitották :
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza.
A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesures, BIPM) az efemeris idő egységét (efemeris másodperc) a következőképpen definiálta 1956 októberében:
"A másodperc az 1900. év január 0-án 12 óra (1900. január 1-je 0 óra) efemeris időhöz tartozó tropikus év 1/31 556 925,9747-ed része."
(A csillagászati időszámítás a ténylegesen eltelt időt rögzíti. Ezért itt a hónapok 0-val kezdődnek, és elsejét csak 24 óra elteltével írunk. A 12 óra eltérést az okozza, hogy az időszámítás fordulópontja éjfél, viszont a csillagászok a delelés időtartamát tekintik kezdőpontnak. 1900. január 0-a 12 óra tehát polgári időszámítás szerint 1900. január 1-je 0 óra.) (Tropikus éven azt az időtartamot értjük, ami alatt a Nap látszólagos évi mozgásának pályáján (az Ekliptikán) tavaszponttól tavaszpontig halad. Itt az égi Egyenlítőt délről északi irányba haladva metszi.)
E szabvány tehát a másodpercet mint a Föld meghatározott dátumhoz tartozó keringési idejének adott hányadát értelmezi. Definíció szerint 1900. január 0-án 12 óra efemeris időben abban a pillanatban volt, amikor a Nap ekliptikai hosszúsága abban az évben 279o 41'48,05"-et tett ki. A fenti meghatározást a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1958-ban fogadta el.
1960-ban bevezették az efemeris másodpercet, amelyet a tropikus év hosszából származtattak. Ez az időszámítás már pontosabb. A Föld Nap körüli pályáján +0,03 és -0,03 másodpercet tér el az egyenletesen múló időhöz képest; májusban siet, októberben késik.
A tudományos igények növekedése szükségessé tette a másodperc fogalmának az eddigieknél nagyobb pontosságú és a csillagászati jelenségektől független meghatározását. Így jött létre a 13. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (Conférence Générale des Poids et Mesures CGPM) 1967-ben hozott döntése értelmében az a meghatározás, hogy:
A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
1987-ben a 18. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezleten kiegészítették azzal, hogy a céziumatomnak nyugalmi állapotban kell lennie és mindenféle mágneses és elektromos zavarást ki kell szűrni. 1997-ben még egy kiegészítés történt, mely szerint a céziumatomnak nyugalomban, 0 Kelvinen kell lennie a méréskor.
Igen, a méter etalonja már a fény terjedési sebességével meghatározott.
a tanárommal kapcsolatban valóban tévedtél
A forrásmentes vektorterek főbb sajátságai:
a./ div a=0
b./ A vektortér vektorpotenciál ból származtatható, azaz van olyan b vektortér, amelyre rot b=a
c./ A vektortér felületi integrálja egyenlő az olyan
felületekre, amelyeket ugyanaz a g irányított zárt görbe határol.
d./ A vektortér fluxusa bármely zárt felületen zérus.
A fenti tulajdonságok bármelyikéből következik a többi. Az a./ és d./ tulajdonságok egyenértékűsége közvetlenül jön a Gauss-tételből. A c./ és d./ tulajdonságok egyenértékűségé t könnyen beláthatjuk, ha a g zárt görbére két felületet fektetünk rá.
A vektorpotenciál ból származtatott vektortér forrásmentes, mert bármely b(r) vektortér esetén zérus. A tétel fordítottjának igazolása és adott forrásmentes vektortérhez tartozó vektorpotenciál megkonstruálása bonyolultabb, ezért ezzel itt nem foglalkozunk.
De ezt tessék megjegyezni, mert fontos
"A vektortér fluxusa bármely zárt felületen zérus."
"Szorongva
ment ki reggel Leó a porondra,
mert várta már
a goromba idomár,
hogy tanszernek használva rút ostorát,
számolásra tanítsa az ostobát.
- Mondd meg, mennyi egy meg egy,
vagy ütlek, hogy meggebedj!-
De hiába pattogott peckesen,
nem ment annak még az első lecke sem.
Szégyenében később szegény vadállat
feladott egy nehéz példát magának.
Megoldotta szépen aznap este még:
elosztotta néggyel gonosz mesterét."
(Rimhányó: Mese a számolni tudó oroszlánról)
Csak, hogy a témához relevánsan hozzászóljak.
A válasz meglehetosen egyszeru és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az elso vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban.
Na jó, de ettol a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk , hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az elso vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók
és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm?
A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai koutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt
kocsik vájtak ki. Nem meglepo azonban, hogy az Angliában található koutakat, szinte egytol egyig, az ókori Róma építtette. A koutakba vájt vájatokat pedig az elso római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után
vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor jármutervezoit az osi szabvány betartására...
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdézed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet, hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen
egymás mellett a kocsi elott.
Megvan hát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különlegesszámo t. Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék: Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai urrepülok oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB. Ez a két rakéta hajtja fel az urbe az urhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezoi sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövoállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szuk alagúton keresztül vezet, hogy a sinek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Igy esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájáva l gyártott rakétájának a szélességét egy római ló segge határozta meg...
egy meghatározott determinisztiku s pozitívidő függvény négyzetes
időintegráljána k meghatározására vezethető vissza, ezért a szabályozási
kör minimális hibavarianciára való optimális méretezése egyenértékű
ugyanezen kör olyan optimális determinisztiku s szintézisével, amikor a
célfüggvény az egyszerű négyzetes integrálkritéri um, a bemenőjel pedig a
sztochasztikus bemenőjel teljesítmény spektrumának egyik multiplikatív
összetevőjéből invertált determinisztiku s jel. Így a stacionárius
sztochasztikus bemenőjelre minimális variancia alapon optimálisan
méretezett állandó paraméterű rendszer egyszersmind négyzetes
integrálkritéri um szerint egy meghatározott determinisztiku s jelre is
optimális."
(Dr. Tuschak Róbert: Szabályozástech nika 4. füzet)
- Millió csillagot látok.
- És mit mond ez önnek?
Watson eltöpreng egy darabig.
- Asztronómiai szempontból ez azt jelenti, hogy milliónyi galaxis létezik, és potenciálisan milliárdnyi bolygó. Asztrológiailag ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz az Oroszlánban áll. Az idő tekintetében ez azt jelenti, hogy körülbelül negyed négy van. Teológiai szempontból ez a bizonyíték arra, hogy az Úr mindenható és hogy mi kicsinyek és jelentéktelenek vagyunk. Meteorológiai nézőpontból ez arra enged következtetni, hogy holnap gyönyörű napunk lesz. És önnek mit mond ez?
Holmes hallgat egy darabig, majd megszólal:
- Watson, maga idióta! Valaki ellopta a sátrunkat
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.