|
 A magyar köztudatban méltán vált minőséget idéző fogalommá a matyó elnevezés. Még kissé rosszmájú újkeletű szólásunk a "nem egy matyóhímzés" is - ugyan negatív festéssel élve, de - épp az elkészült darab remekbe szabottságára, szépségére utal. De tudtad-e például, hogy egyes feltételezések szerint a matyó név Mátyás királyunk becézéséből fakad? Vagy hogy a matyó jelző csupán néhány magyar helység lakóit illeti meg? S vajon melyek a világhírű matyóhímzés jellegzetes motívumai? Erről és Matyóföld egyéb, léleknek kedves jellegzetességéről szól írásunk.
A matyó elnevezés
A matyó elnevezés a XIX. század elején tűnik fel először. Kezdetben a Mezőkövesden és általában a környéken élőket, majd - a viseletében és hímzésvilágában lényegesen különböző - Tard és Szentistván lakóit is annak tartják. 1464-ben Mátyás király a husziták elleni harcban őt támogató városnak, Mezew Kewesdnek mezővárosi rangot adott. Mátyás király 1472-ben Szent László napján fel is kereste a várost. A későbbi korokban is népszerű maradt személye a településen. Ezért eredeztethetik néhányan az ő nevének becézéséből, a Matyóból e népcsoport nevét. Herkely Károly és más néprajzkutatók szerint azonban a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit hívták így megkülönböztetésül. Későbbiekben ez elvesztette eredeti csúfolódó árnyalatát. E három település népművészetével maradandót alkotó, ma is nagyon vallásos lakosai ma már büszkén vallják magukat matyóknak.
A matyó népművészet
A mezőkövesdi hímzés ismertségét az 1896-os Millenniumi Kiállításon aratott óriási sikerétől számíthatjuk. Itt mutatták be először a matyó lakodalmast, melyből tizennyolc évvel később három felvonásos népszínmű is bemutatásra került Blaha Lujza főszereplésével. A 19. század elején megindult a kenyérkeresetet nyújtó, háziipar-szerű hímzés, ami a mai napig sokaknak nyújt megélhetést. Tavasztól őszig mezőgazdasági idénymunkásnak, summásnak az alföldre, de még határainkon túlra is elszegődött a lakosság jelentős része. A szegény paraszti életmód ellenére mégis övék volt a legcifrább viselet. Akkoriban született az a mondás, hogy: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!"
A matyó hímzés
A régi stílusú darabok piros-kékkel színezettek, melyeken legjellemzőbb a lepedővégekre készült cipés-madaras minta. A cipe az ágy alatt lévő csizmát, míg a madár a hajnalt jelző kakast vagy madarat jelképezi. Az általánosan ismert hímzés a szűcsök és szűrszabók által készített ruhákról került át a textilekre. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet, színezésük erős, telt. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett "matyó rózsa", melynek számtalan formája ismert. A leghíresebb matyó "íróasszony", azaz mintatervező Kisjankó Bori a "százrózsás" jelzőt kapta mivel, talán ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. Az ő emlékére rendezik meg három évente az ország legrégebbi és egyben legrangosabb hímző seregszemléjét. A következő, sorrendben huszonötödik pályázat 2007 júliusában volt megtartva.
A népviselet
A mezőkövesdi matyó népviselet népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns, kiemeli a test szépségét. Szívesen öltötték magukra hercegi -és főúri méltóságok és ma is a magyar népművészet egyik megtestesítője, hungarikum. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral; szoknyájuk hosszú, alja kicsit kiálló, fodros. Hosszú a kötény (surc) is, melyet gazdag hímzés díszít. Egészen egyedi a kendő, amelyen hatalmas pompon-szerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak fehér ingének dísze a rendkívül bő ujj, melyet széles hímzéssel, sok esetben horgolt csipkével is gazdagítanak. Különleges a fejtetőre csapott, magas matyó kalap, melyet pántlika ékesít. A mezőkövesdiek nem csak a textileket, hanem a bútorokat is díszítették. Festett matyó láda nélkül, melyben a kelengyét tartották férjhez sem adták a leányt.
Hagyományőrzés
 A népviseletet napjainkban leginkább a hagyományőrző közösségek tagjai öltik magukra. A matyó lélek és hagyomány életre kel a Matyó Néptáncegyüttes előadásaiban. Nyaranta garantált rendezvényként is műsorra tűzik a híres Matyó lakodalmast a Táncpajtában. Elődeink örökségét őrzi, ápolja és bemutatja az ősi településszerkezetet megtartó "Hadas", skanzen jellegű városrész számos népi műemlékháza és az azokban tevékenykedő népi iparművészek. A matyó hímzés történetébe, a matyók hétköznapjaiba és ünnepi hagyományaiba nyújt bepillantást a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum. 2006-ban az év múzeuma címet is elnyerte. A Prokontra különös figyelemmel ajánlja olvasóinak e múzeum meglátogatását: páratlan esztétikai gyönyörűségek tanúi lehetünk.
A gyógyító víz
Mezőkövesd idegenforgalmi vonzerejét nem csak a matyó gyökereknek köszönheti. A városról sokaknak a Zsóry Gyógy -és Strandfürdő jut eszébe. Kiváló gyógyhatásfokának köszönhetően az első három hazai gyógyfürdő között említik. Nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta, akinek a birtokán a város nyugati határában, a Budapest-Miskolc közötti főút mellett az állam 1939-ben kőolajkutató fúrásokba kezdett. A mélyből olaj helyett termál-víz tört fel. A hévízet 1968-ban nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72 °C fokos víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. Évente közel fél millióan tapasztalják meg Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjének a gyógyító ereje, melyhez a matyó vendégszeretet párosul.
A Prokontra aktuális programajánlata:
Forrás: www.mezokovesd.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.