Bezárt a 15. Sziget, megnyílt a 4. Budapesti Borfalu. A hatalmas, 2 millió fős Budapest szíve egy hétre faluvá avanzsál, hogy legmelegebb szeretettel kínálja a magyar föld egyik legnagyobb kincsét: a bort. A falu házacskáiba összesereglett öreg, és fiatal, kicsi és nagy, az ország összes borvidékéről, sok-sok ismert, és ma még kevésbé közismert termelő, közel 100 kiállító, hogy együtt tanítsanak meg minket arra, hogy mi is az a magyar bor.

A faluba betévedve, kezünkben pohárral bejárhatjuk az egész ország borvilágát, s egy kóstolósorban végigihatjuk a teljes magyar palettát. Megkezdve utunkat egy kellemes cserszegivel, vagy egy barátságos etyeki olaszrizlinggel, tovább ballagva a picinyke, ám annál fontosabb Somlóhegy gazdáihoz, kik a remek, és puskapor száraz juhfarkkal kínálnak. Itt eltöprengünk kicsit a vulkanikus talaj adottságain és útra kelünk, tovább egy pihepuha kékfrankosért, vagy bársonyos merlotért Szekszárdra, vagy Sopronba. Miután kissé emitt és amott is megpihentünk, felkereshetjük az Egrieket, kortyolunk a bika szilaj véréből, majd erőnk teljében odább is lépünk a villányiakhoz, akiknek tüzes vörösborait még ma is sokan megsüvegelik a világban. Sétánk végezetéül, ahogy egy jó ebéd után, kínálja magát a desszert, amit nem is érdemes máshol keresni, mint a királyok borának, borok királyának hazájában, Tokaj hegyalján. Egy kellemes ófurmint, vagy netalántán egy édes szamorodni (nem akarunk szomorodni), bizony méltó koronái egy ekkora útnak. Jártunkban keltünkbe szóba elegyedhetünk a borművészet mestereivel, és, főként a kis pincészetek standjain újabb, és újabb érdekes ismeretre tehetünk szert, melyet odahaza is bátran hasznosíthatunk szeretteink örömére.

A kiállításon, a jó magyar bor mellett megjelenik a hasonlóan fontos, és hasonlóan nemzeti kincs ital, a pálinka is, így a Borfaluban, megtalálható lesz több tüzesvíz manufaktúra, mely készséggel kínálja számunkra a tisztábbnál tisztább konty alá való lélekmelegítőt. Természetesen fellelhetünk majd standot az elmaradhatatlan kürtőskalács csábító illatával, és még csábítóbb kalácskürtjeivel, valamint egy hatalmas színpadot, melyen minden nap négy óra tájtól estélig húzzák a bortalpalá valót a falu zenekarai. Lesz itt minden, mi a jó mulatsághoz szükségesnek tartatik: cigányzene, jazz, és boogie, sanzon és kabaré, néptánc és rock & roll, mesék és bordalok, hogy mindenki megtalálja a magának való programpontot, ahogy az ízlésének, szem-szájnak, és persze orrnak kedves bornedűt.

A belépés 14 óráig minden napon ingyenes, így aki vállalja a túrát hajnalra kelve, úgy az akár majdnem egész fogyasztására való összeget is megspórolhat, a belépő ára ugyanis 1300 forint. Ezen összegért azért legalább 3 deci iható bor kóstolható, ám veszteségnek elkönyvelhető a szép, feliratos emlékpohár, mely a belépő árában benne foglaltatik. Aki a fanatikusok táborát gyarapítja, s nem kíván lemaradni egyetlen apró momentumról sem, az válthat bérletet, minden napra 5000 forintért. A falukapuk nyitva állnak minden kedves borbarát, és borbarátnő előtt 2007. augusztus 16-20-ig hétköznap déltől hétvégén tíztől éjfélig. A helyszín a volt Felvonulási tér, ma 56-osok tere (a vasúti sín formájú emlékmű mellett). S aki a hétvégéjét máshol tölti se szomorodjon el, a Borfalu rendezvénysorozatból még hátra van két állomás, az egyik a mediterrán Pécs (augusztus 31- szeptember 2.), a másik a kevéssé romantikus, ám Budapest közeli Százhalombattán (szeptember 7-9.) kínálja majd a jobbnál jobb kincseket Bacchus kincsesládájából.