JoomlaWatch Stats 1.2.9 by Matej Koval
Főoldal arrow Publikációk arrow Nyelvészet arrow Média, médium, médiák
Média, médium, médiák PDF Nyomtatás E-mail
Felhasználói értékelés: / 9
LegrosszabbLegjobb 
Írta: Tóth Judit   
2007. August 23.

médiákEmlékszem, az államvizsgatételemet mondtam fel, amikor elhangzott a számból a következő kijelentés: ”…és ez a tendencia a médiákban is megfigyelhető”. Az egyik prof azonnal leállított, és az egyetemi oktatók magabiztosságával közölte: „Kisasszony, Önnek tudnia kellene, hogy a médiák alak helytelen, a szó többes száma a medium”. A bizottságon végigmorajlott a professzor szavaival való egyetértés, de ekképpen: „Igen, igen valóban médiumok, azaz… médium”. Tehát mi is az igazság? Ha a média szót többes számban szeretnénk használni, akkor médiák, médium vagy a médiumok alak a helyes?

 

 

 

 

Valamikor élénken foglalkoztam latin tanulással, melynek ugyan mára csak az emléke parázslik bennem, de alapvetések mégis megmaradtak. A latin media szó egyes számú (singularis) alak, melynek többes száma (pluralis) a latinban így hangzik: medium. Ezzel meg is válaszolhatnánk a kérdést, hiszen a szótár eldöntötte helyettünk a dilemmát. Csakhogy a magyar nyelv a többesítés kifejezésére két módot ismer: vagy a –k többes szám jelet vagy az –i birtoktöbbesítő jelet (pl. fa – fák – fái). A latin pluralis idegen tőlünk, a nyelv nem ismeri fel benne a többes számot („ez a tendencia a médiumban is megfigyelhető”). Ha viszont ezt az alakot tesszük pluralisba, akkor dupla többes keletkezik: mediumok, ami a morfológiában éppúgy helytelen, mint szavak szintén mondjuk a „bacon szalonna” vagy a „de viszont”.

 

Marad tehát a harmadik verzió, a médiák, ami ellen nem a nyelvérzék, hanem a művelt fő tiltakozik, de erőtlenül. Hiszen "nyelv" szavunkhoz nem véletlenül társítjuk a „család”, „anya”, „rokonság” stb. szavakat. A nyelv nagyon érzékeny és nagyon bölcs szerves folyam, ami nem tűr magában idegen elemet, betolakodót. Csak óvatosan, kivételesen fogad be belőlük jövevényt, ahogyan a szakma bölcsen nevezi is: jövevényszót. Az idegen szavakkal általában tényleg gond van: vagy ragozásban, vagy helyesírásilag, vagy nyelvhelyességileg. Az ész itt alulmarad az érzéssel szemben. Ahogyan nem is azt mondjuk, hogy „tiltakozik ellene a nyelveszem”, hanem „tiltakozik ellen a nyelvérzékem”. Milyen szép. Úgyhogy a kérdést megválaszolva: a magam részéről a médiák alak használatára bátorítom az olvasót. Médium… amikor ízlelgetem e szót a mondatban, felfortyan bennem valami, tudom, hogy nem ezt akarom mondani, ragaszkodom a többes számomhoz… olyan erős a hiányérzetem, mintha a szilvás gombócomból valaki a szilvát ette volna ki előttem.

 

 

 

A témában kimerítően érvelt kiváló írónk, Nádasdy Ádám is. Cikkét ajánljuk elolvasásra.

http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html




Oszd meg, ha tetszett!
Facebook! MySpace!
Kapcsolódó írások:
Utolsó frissítés ( 2008. June 25. )
 

Hozzászólások  

# Reldom 2007-08-23 10:18
Éljen a szilvás gombóc és a mákos guba! Nem vitatom, hogy a latin szép nyelv, de nekem kifejezetten tetszik a hírforrás elnevezés is. Előnyeihez sorolandó, hogy míves magyar szóösszetétel, és nem utolsó sorban kitűnően ragozható! :-)
# wildhoney 2007-08-26 15:42
Judit, szerintem csak idő kérdése, hogy analógiásan mikor válik Mindenki számára természetessé és elfogadhatóvá a médiák szóalak/változat. Fejlődés, változás a nyelvben is végbemegy, a kommunikáció sikerességétől függ, hogy mi fér bele a nyelvhasználatb a, mi az, amit elfogadnak a nyelvhasználók, és mit nem. Erre számtalan példát lehetne sorolni, amitől félek, égnek állna a haja is a nyelvművelőknek :-)

A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett!

< Előző   Következő >