|
 Az élelmiszereknél felhasznált adalékanyagok megjelölésénél itthon eddig - ha egyáltalán megadták - általában azok technológiai rendeltetésére utaltak (készült: "mesterséges színezék", "állományjavító", "ízesítőanyag", "emulzióképző" stb. felhasználásával). A felhasznált adalékanyagok pontos (kémiai) elnevezésével illetve az ahhoz kapcsolt ún. E-számokkal eddig elsősorban az Európai Unió (EU) országaiból érkezett élelmiszerek csomagolásain találkozhattak az arra kíváncsiak.
Az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. Tehát minden adalék kapott egy E-számot. Ennek elsődleges oka ugyan a kémiai elnevezések különféle értelmezési nehézségeinek elkerülése volt, de elterjedésükben nagy szerepet kaptak az erősödő fogyasztóvédelmi követelések is.
Eredetileg négy adalékcsoportra szabályoztak:
E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket
E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket
E-300-tól jelölték az antidoxidánsokat, az emulégeátorokat és a savanyítószereket
E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek stb.
Az élelmiszeripari technológiák fejlődése(?) az évek során hihetetlen mértékben felduzzasztotta az új adalékanyagok számát. Az adalékcsoport elnevezések főszabályként ugyan most is érvényesek, az adalékanyagok azonban hamarosan túllépték a számukra szabott kereteket (jelenleg több, mint 700 engedélyezett adalékanyagot használnak fel). A besorolást (beazonosítást) bonyolítja az is, hogy jócskán vannak adalékanyagok, melyek többféle technológiai célból is felhasználhatóak.
Az új magyar élelmiszertörvény, annak végrehajtási rendelete (és a kapcsolódó jogszabályok) - az EU-hoz igazodóan - ma már nálunk is kötelezően írja elő az élelmiszereknél felhasznált anyagok, aromák és adalékanyagok pontos feltüntetését. A felhasznált anyagokat a "receptúra szerinti csökkenő sorrendben" kell felsorolni. A termékismertetőn tehát a legnagyobb súlyarányban szereplő anyag van a lista elején, a legkisebb arányban felhasznált pedig a végén.
Az adalékanyagok megjelölésének a felhasználás elsődleges céljához és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaihoz kell igazodnia. Ez utóbbiak visszautalnak az EU jogi normáira, ami azt jelenti, hogy mi is elfogadtuk és 1996. január 1-el bevezettük az adalékanyagok jelölésére és gyors azonosítására alkalmas E-számrendszert. EU-csatlakozásunkkor az ottani előírások (adalékfajták + határértékek) azonnali átvétele megtörtént.
A gyakorlatban egyébként a "nyugati" import-élelmiszerekkel már most is sok "úniós adalékanyagot" is nyelhetünk. A fentiek miatt ezért láttuk jónak, ha cikkünkben a teljes listát közöljük.
A lehetséges egészségügyi hatásokról
A hazai gyenge egészségvédelmi és még erőtlenebb fogyasztóvédelmi érdekképviselet miatt az E-számok megfejtése nem látott napvilágot túlságosan sok helyen. Hiánypótló cikkünket úgy szerettük volna teljesebbé tenni, hogy felhívjuk a figyelmet az egyes problémás adalékok lehetséges egészségügyi kockázataira is. A hivatalos vélemények szerint ilyenek nincsenek is, más külföldi forrásmunkák a miénknél jóval több adalékot minősítenek problémásnak (mi 320-ból 90-et).
A cikk egy tudományos igénnyel írt, sokadik kiadást megért német anyaggal dolgozik.
Hangsúlyozzuk, hogy engedélyezett, a kísérleti szakaszban ártalmatlannak bizonyult élelmiszer-adalékanyagokról van szó. Az adalékok felhasználása is szigorú követelményekhez kötött: az engedélyezett felhasználási területeket és szinteket szabványok írják elő. Egy adalék szervezetre való tényleges hatását azonban nemcsak az egyes emberek adott egyéni érzékenysége (allergiára való hajlama) teszi kiszámíthatatlanná, hanem az is, hogy az akut tünetek több tényező eredőjeként jelentkeznek. Már a sokféle tápanyagok egymásra való élettani hatása is vitatott, hátha még bennük különféle kémiai tulajdonságú szermaradványokkal, adalékanyagokkal keverednek. Ehhez jönnek még a külső környezeti ártalmak és az életvitel okozta problémák.
A becsült adatok szerint a magyar állampolgárok kb. 40 %-a allergiás. Meggyőződésünk, hogy a lehetséges mellékhatásokra történő utalással a kívánt megelőző hatást érjük el. A termékismertetők és a füzet "összeolvasása":
- az allergiásoknak segíthet "kinyomozni", hogy a jövőben melyik adalékanyagtól kell tartózkodnia. Ehhez persze nem árt figyelni, hogy mely élelmiszereknél jelentkeznek visszatérően az allergiás tünetek. A többi a szakorvos és a labor dolga.
- a még nem allergiás fogyasztónak pedig füzetként ahhoz ad tanácsot, hogy mely élelmiszereknek lehet köze az egészséges táplálkozáshoz.
dr. Kalas György kiadványa nyomán
Forrás: www.runa.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
5-10-sokkal több???
Hány embergeneráció élt azóta? KETTŐ????
Hány egyéb kereszthatás érte azóta az embereket, melyek együttes hatásáról fingunk sincs?
Mint például a mobiltelefonok, a levegőszennyezé s és az öblítők megjelenése?
Drága Emberek
Ezeket a maszlagokat, hogy "nem káros, mert volt 1 patkány, amelyik túlélte a 100 tesztalanyból..." el ne higyjétek!
DE!
Van eg csomó E betűs cucc, ami teljesen ártalmatlan. Mint pl: szódabikarbóna, C-vitamin, ecetek, termésetes szinezékek, amiket mi is használunk a konyhánaban.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.