|
 Gyanútlanul láttam a reggelihez. A kiszemelt áldozat a tegnap vásárolt, előre csomagolt, nagyon fincsi, nem tartós barna kenyér volt. Édesen kenegettem vajkrémmel, miközben újságot olvastam; elrágcsáltam hozzá pár paradicsomot, paprikát is, egyszóval jóízűen belakmároztam belőle, és már-már csomagoltam is vissza a cipócskát, amikor rámeredtem az elém táruló lehangoló látványra: a kenyér teljes felületét különféle színekben pompázó penészszőröcskék borították. Egy pillanatra hezitáltam, hogy gyorsan megszabaduljak-e a bevitt lakomától, aztán mégse vitt rá a lélek, így viszont sebesen kopogtattam a klaviatúrát, azután kutatva, hogy most azonnali halálos mérgezést kaptam-e vajon az elfogyasztott mennyiségtől, vagy kihúzom még addig, míg megírom ezt a cikket.
 A haláltusa előjátékaként homályos olvasmányemlékek villantak fel az agyamban a középkori börtönökben sínylődő láncra vert rabokról, akik utolsó óráikban penészes kenyeret és poshadt vizet kaptak fogvatartóiktól, ám olyasmi nem rémlett, hogy ez okozta volna a vesztüket szerencsétleneknek. Bár vérhas fertőzést mintha képes lenne okozni – morfondíroztam, de végül elhessegettem magamtól a feltoluló rémes víziókat.
Mit kell tennünk ilyen helyzetben? Mentsük a menthető részeket, vagy szabaduljunk meg virágzásnak induló ételeinktől? Az a legokosabb, ha nem ilyenkor kezdünk buzgón takarékoskodni, tehát nem elég, ha a penészbevonatot csak felületesen letöröljük vagy lemossuk, hiszen ezzel csak a látható részeket távolítjuk el. A penészben lévő mérgek és gombafonalak ilyenkor már mélyen behatolhattak az élelmiszer belsejébe. Legyünk nagyvonalúak, ahogy én is tettem, amikor nagyívű mozdulattal kivágtam a kukába az oszló maradványokat.
 Hogy megörökítsem a nyájas olvasó számára is a reggeli élményét, készítettem a címszereplőről néhány méltatlan minőségű felvételt, amelyen ami penésznek tűnik, az valóban az is. A csomagolást óvatosan vágtam fel, nehogy megsértsem a penészmotívumok egybefüggő ornamentikáját ügyelve arra is, hogy a lejáratról tájékoztató címke is jól látható legyen. Ugyanis tanúsága szerint a termék a vásárlásomtól számítva még két napig garantáltan fogyasztható lett volna.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
a kenyér savanyú lesz, majd szépen bezöldül és végül kijön a szekrényből... remélem jól vagy
Maximum a csomagolás volt némileg hiányos, azt kellett volna ráírni, hogy Előre csomagolt gombás barna kenyér... vagy ha nem így, akkor az apróbetűsben, hogy "nyomokban gombát is tartalmaz"
Nekem egyszer egy kutyakaja konzerv robbant fel a kezemben amikor kinyitottam. A fél konyhát beterítette a dögkutakat megszégyenítő szagú maszlag. 3 hét és 2 zöldflakonos "minden ismertet irtó" fertőtlenítő kellett a légköri viszonyok restaulásához.
Remélem nem leszel beteg, igyál rá egy kis kólát, hátha segít
Ha nem hányod ki és nem fosod ki (bocs a naturális kifejezésért)
akkor a szervezeted jó eséllyel megbírkózik vele.
Ha mégis mindez megtörténne, akkor úgy döntött, inkább nem akar vele megbírkózni.
Az igazi méreg azért öl, mert a szerevezet nem teszi meg ezeket az önvédő óvintézkedéseke t ellene, és felszívódnak. Aztán kampec.
A vérhas(a)t pedig a poshadt víztől kapták.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.