|
 Mióta az Ember önnön kíváncsiságának és még hatalmasabb egójának köszönhetően feljutott a világ tetejére, sok minden megváltozott. Hol húzódik a határ, ameddig a tudósok elmehetnek anélkül, hogy komoly károkat okoznának? És vajon lenne-e olyan tudós, aki összetörné az általa felfedezett pl. örökélet elixírt? Ma már a klónozás sem tűnik teljesen abszurd eljárásnak, és mivel mindenhonnan öntik ránk a „szakkifejezéseket”, ma már szinte mindenki ért hozzá egy kicsit. Ez azonban csalóka lehet.
Minden úgy 3 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, mikor az első baktériumelőd kettéosztódott – megtörtént az első klónozás (az ivaros szaporodás csak kb. 1 milliárd éve létezik). Azóta persze sok minden történt, tökéletesedtek a rendszerek és persze ezzel együtt széles körben el is terjedtek (jobban mint gondolnánk). A természetnek persze nem az volt a célja ezzel, hogy később majd vicces kedvű élőlények ezzel kísérletezgessenek; csupán akkor nem volt más lehetőség a szaporodásra. Igen; ez alapvetően egyfajta szaporodási forma – rengeteg állat- és növényfaj alkalmazza (sokszor kizárólagosan). Magasabb rendűeknél már persze komoly technikai akadályokba ütközne, ha simán csak ketté szeretne osztódni teszem azt egy bálna... De az embernek sikerült „kicseleznie” a természetet (mint a Mátrixban: nem tudunk a szabályok ellen tenni, de megkerülhetjük őket). Az eljárás roppant egyszerű (elméletben persze): fogjuk egy kétszeres genetikai állománnyal rendelkező testi sejt magját és beültetjük egy petesejtbe, melyből előzőleg kivettük a saját magját. És ennyi, már indul is a csoda. Persze ez a csoda is csak három napig tart (nem feltétlenül azért, mert elpusztul a sejttömeg): már ezzel a kis eljárással sikerült megzavarnunk fontos eseményeket; ugyanis a spermium belépésekor (a petesejtbe) olyan létfontosságú folyamatok indulnak meg, melyek meghatározzák a fejlődés további menetét. Ez persze csak az osztódással szaporodni nem tudó élőlényekre vonatkozik, hiszen pl. egy baktérium aligha folyamodik efféle bonyodalmak vállalásához (a baci pl. csak kettéosztódik; egy növény hajtását nedves homokba dugva az kicsírázik és teljesen különálló növény lesz belőle, de a „szülő”-vel azonos genetikai állománnyal; az egypetéjű ikrek azonban egy érdekes kérdés lehet...).
De mi a helyzet a magasabbrendűekkel; velünk emberekkel is? Az eljárás működik, gondoljunk csak Dollyra. Sokan persze azonnal csak a negatívumokat látták benne: ha Dolly „szülője” (rossz a szó persze; a klónelőd vagy valami hasonló jobb lenne) 6 éves volt, akkor Dolly már akkor 6 éves volt, mikor még csak egy sejtből állt, hiszen az összes DNS hibát is örökölte. Elgondolkodtató. Emberekkel kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy akkor a másik is én leszek? Nem... hiszen csak a sejtmagban levő DNS kerül átörökítésre és nem pl. az idegrendszerünkben, agyunkban tárolt információk, emlékek. Sőt, nem is biztos, hogy pontosan ugyanúgy fog kinézni a klón. De minek is akarnánk magunkból még egyet, mikor néha ez az egy is sok...? Erre persze megint lehetne azt válaszolni, hogy „miért ne”. De csak azért, mert megtehetünk dolgokat, tényleg meg is kell tennünk?
Orvosbiológiában elsősorban a transzplantációknál, betegségek leküzdésében remélnek az eljárásoktól csodát. Azonban sajnos az lenne a legtisztább transzplantáció, ha leklónoztatnánk magunkat, majd a klónt cserealkatrész-boltként felhasználva valósítanánk meg a kívánt beavatkozásokat (morbid tudom, de ez a helyzet; és éppen ezért foglalkoznak a kérdéssel mindenféle etikai bizottságok. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ha valakit 30 évesen leklónoznak, akkor 50 éves lesz, mire a klónja 20, ugyanis ekkorra érik el a szervek a felnőtt fejlettségi állapotot). Az őssejtkutatással sem oldódik meg teljesen a probléma, hiszen nem felnőtt embert kell legyilkolni, hanem elég egy csecsemőt/embriót... A cél az lenne, hogy célzottan, csakis a hibás szerveket sokszorosítsuk (ezek kifejlődéséhez nem kell sok idő); de ez ma még nehezen megoldható és meglehetősen költséges (de vannak jó eredmények!).
A téma iszonyatosan sokrétű, nem is lehet igazán jól leírni ilyen röviden. Ma már millió helyen utána lehet olvasni (de mindig érdemes egy kicsit fenntartásokkal kezelni pl. a Magellánban elhangzottakat...). Rengeteg területen alkalmazhatóak a felfedezések, de egyvalamit mindig szem előtt kell tartani: anno a maghasadás felfedezéséhez is a kíváncsiságunk vezetett...
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
Ha még nem láttad, nézd meg a címsoromban szerepő filmet!
Tetszeni fog!
Amúgy az akadály saját képzelőerőnk. Miért ne lehetne felgyorsítani a fejlődés folyamatát? Miért kellene 20 évig várni az "öregedésre"?
Ha megtaláljuk a megfeleő DNS szekvenciát, akkor egy retrovírussal puff, bekapcsoljuk, majd 1-2 év múlva, puff, kikapcsoljuk. Máris kész a kifejlett szervdonor!
Az ötlet azonban tényleg jó és elgondolkodtató !
Na azt kell megtalálni, és bekapcsolni. Aztán ki.
Ha jól tudom, ukrajnában él egy srác, akin agymútétet végeztek (nemtom miért), és bekapcsoltak véletlenül egy növekedési parancsot. Azóta nő, és nem áll meg a fejlődésben. Már 2,5 méter magas.
Na ezt keressük.
Izgalamas témát találtatok, de engedjétek meg, hogy a másik oldalról is szót ejtsek. Mit gondoltok, miért dobták a kukába az ókori egyiptomiak a mai galván elem prototípusát, és miért nem kezdtek el azon agyalni, mire lehetne még a kőolajat használni? Mert éltek köztük filozófusok, akik az ősi tanítások értelmében nem engedték, vagy inkább mondjuk úgy, jobb belátásra bírták társadalmukat. Ők olvasták ezeket a tanításokat, ismerték és tiszteletben tartották. Már Arisztotelész is figyelmeztet rá, hogy a technika milyen következményekk el jár. Ha akkor a bölcs filozófusok nem parancsolnak megálljt, mi most nem élnénk! 3000 éve elkezdődött volna az, ami most minket sírba tesz: a technikai forradalom, az orvoslás szabadjára engedése.
A természetnek saját törvényei vannak, amit mi, emberek, azt hisszük, jogunkban áll megváltoztatni, kikerülni, és nem veszünk észre fontos összefüggéseket .
Vajon véletlen az, hogy manapság rekordmennyiség ű betegség tombol? Vagy hogy annyi globális változás sújtja a Földet? Vagy hogy kipusztulnak a létfontosságú állatfajok (a méhekre gondolok itt elsősorban - nélkülük 4-5 évünk marad hátra)? Ezek a Földünk védekezési mechanizmusai annak érdekében, hogy saját kórokozóját visszaszorítsa. Igen, minket. Mert túl sokan vagyunk, és túl sokra tartjuk magunkat!
Komolyan mondom, néha szégyenlem emberi mivoltomat is... csak az tartja bennem a lelket, hogy tehetek valamit, hogy mentsem, ami menthető. Nem kizárólag a környezettudato s gondolkodás terjesztését értem ezalatt, mert az nem elég.
Valahogy érzem, hogy már a kali-juga legvégét járjuk. Hamarosan mindegy lesz, kit és hogyan klónoznak. Akik alszanak, mind elpusztulnak - saját magukat pusztítják el. Én túl szeretném élni, és egy olyan világban folytatni, ahol nem lesz technika, orvoslás (vészjelző berendezések kiiktatása) és lelki züllödtség...
Mielőtt félreértés esne, nem vagyok semmilyen szekta tagja. A saját tapasztalataimr a építek minden gondolatot. De egy szó, mint száz: a klónozás remek ötletnek tűnhet, de a probléma gyökere nem az anyagi síkon keresendő...
Kicsit szélsőségesnek érzem a gondolataidat.
Főleg a technika és orvostudomány fejlődését összekapcsolni
azzal, hogy miért vagyunk itt.
Egyetértek azzal, hogy az ember egy rohadt vírus, ami kezdi szétcincálni a "gazdaszervezeté t", azaz a bolygónkat, de
szerintem pont a technológiai fejlődés és a biológiai-orvostudományi
kutatások segíthetnek abban, hogy ez ne így legyen. A fejekben van a gond ugyanis. Az önző, pazarló, pénzéhes emberek fejében.
Akik számára a profit bármi áron elérendő, akár emberi áldozatok, akár a környezet szétrombolása árán.
Azzal pedig, hogy ha 3000 éve nem állt volna le a kutatás, nem lennénk itt, nem értek egyet. Ha a sötét középkor, és pont a katolikus egyház nem vágja haza 1500 évre a tudományt, már réges rég kirajzottunk volna a csillagok közé, és a Földünk nem népesedne túl, mert más, kietlen bolygókon megtalálható nyersanyagkészl eteket bányásznánk, itt meg szépen lehetne élni.
A tudomány és a vallás együtt kellene, hogy fellépjen a jelen állapotokkal szemben, de sajnos a PÉNZ ellen esélytelenek.
Elismerem ugyan, hogy a betegségeknek vannak mikrobilológiai és biokémiai magyarázatuk, de attól, hogy ezeket ismerjük, még nincsenek megoldva a belső konfliktusok. A betegségek újra és újra kiújulnak.
Lehet mondani, hogy ez csak ócska humbuk, mert a homeopátikus gyógyítók nem mások, mint kuruzslók... mindenkinek joga ven erről dönteni.
Én saját tapasztalataimr a támaszkodva beszélek mindenről, akármilyen szélsőségesnek hangzik is. Nem egyszer történt már, hogy betegségeket kezdtem el produkálni pl. azért, mert nem volt kedvem edzésekre járni, mert összevesztem az edzőmmel. Sulit akartam váltani, de aztán nem tettem, mert rájöttem a probléma okára és magamban elrendeztem. A bokám rendbe jött, minden folytatódott a régi kerékvágásban.
Persze lehet mondani, hogy minden hit kérdése, hogy csak azok képesek meggyógyulni a teáktól, mert hisznek benne... igen, pontosan erről van szó: mindegy miben hiszel, de ha őszintén hiszel benne, akkor bármi elérhető. Hit nélkül sehova nem lehet jutni.
Tehát az orvostudomány... szerintem amíg az emberek az orvosokba és más emberekbe, tudományokba, tehát anyagi dolgokba vetik a hitüket, addig nem szabadulhatnak ki saját börtönükből. Az embereknek meg kellene tanulniuk önmagukban hinni.
Ami pedig a technikai fejlődést illeti, jó irányba haladunk, hogy olyanokká váljunk, mint a Földön kívüliek. Nézd csak meg őket kicsit jobban. (Rendben, hogy nincs a létezésükre és kinézetükre vonatkozó "hiteles" bizonyíték, de hát nem zörög a haraszt...) Technikailag jóval előttünk járnak. Ez tény. Tudnak dimenziókon át lépkedni, meg még ki tudja, mi mindent. Az agyuk mérete hatalmas. Azt hihetik, hogy már az evolúció csúcsán vannak, hiszen mindent megvalósítottak , amit az ősi tanítások isteni tulajdonságokna k, cselelkedetekne k írt le.
Itt azonban érdemes megállni egy pillanatra. Egy dolgot nagyon csúnyán kifelejtettek az elméletből: az istenek segédeszközök nélkül teszik mindezt! Ők is bele vannak ragadva az anyagba. Az űrjárgányok nélkül képtelenek lennének dimenziók között ugrálni, holott a szellemi lények enélkül közlekednek.
Egyszer mi is eljutunk arra a szintre, ahol most ők vannak, a problémánk azonban nekünk is ugyanaz lesz: mindenre a rációtól és az anyagtól várjuk a megoldást. Ez nem helyes... A dimenzióugrások végrehajtásához nincs szükség hiprspeciális eszközökre. Minden fejben dől el. Ha kicsit mélyebbre ásol az ezotériában, megtalálhatod szükséges tanításokat. Hit nélkül azonban azt is megeszi a fene...
És még valami, ami az ezoterikus tanok mellet szól: mindent megtapasztalhat sz, amit ott olvasol. Nem kell olyan személyekbe vetned a hited, akik vagy léteznek vagy nem. Nem kell. Semmit sem KELL. Minden a Te saját döntésed. Mindent Te alakítasz. Minden a hiteden múlik. Mindent megtapsztalhats z...
Szóval egy szó, mint száz, én nem akarok az anyag rabja lenni, nem akarok Földön kívüliekhez hasonlatos emberré válni, nem akarok mesterséges környezetben élni és mesterséges anyagokat enni. Én Én akarok maradni, egy ember. A szellemi utat valasztottam és erről lemondani már nem fogok. Világosan látom a célom.
De ha már itt járunk, elgondolkodtál már valaha azon, hogy miért épp az indiaiak vannak túlnépesedve?
Ha igazán nagy gondban vagy, és megérdemelnéd, hogy kimássz belőle, semmire sem jutsz vele.
Ha hiszel Istenben, és megérdemled, ő segít.
A legnagyobb bajban a "életmód" az "ezoterikus gondolkodás" és az "énközpontú tapasztlás" max arra elég, hogy megírd a végakaratod.
A magam részéről nem feltétlenül vagyok híve az újításoknak, ha azt felelőtlenül és ész nélkül használják. Egyébként szerintem össze lehet egyeztetni a hitet ( legyen az ezotéria vagy buddhizmus, keresztény stb. ) a tudománnyal - pl. Einstein nagyonis hitt Istenben... És eddig nekem is egészen jól megy ez az egyensúlyozás
Ezzel azt hiszem, válaszoltam Neked is, Atomkukac: az ezotériával ugyanúgy nincs semmi baj, mint az iszlámmal vagy a buddhizmussal. Hogy számodra mi a legmegfelelőbb, mibe tudod a hited belevetni, ezt csak Te tudhatod.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.