„Egy oltás, amelyet a felkarunkba kapunk és a könyökünkön jön ki.” – ez egy fontos mondat, mely Maholányi Zsolt (maho) H1N1-ről szóló írásában áll. De miért van ez így? Miért van az, hogy eddig szinte soha nem látott módon tobzódott a világ egy olyan vírus körül, mely… és innentől indul meg az információk és dezinformációk hada. Számomra Maho írása sok kérdést vetett fel, mert nagyon magabiztosan állt ki az oltás mellett. A kérdések megválaszolása érdekében megkértem őt, hogy beszélgessünk kicsit a témáról. Alább olvasható az elektronikus eszmecsere kivonatolt eredménye, néhol szándékosan „rossz” kérdést vagy véleményt hangsúlyozva (részemről) azért, mert ezek a legáltalánosabban elterjedt információk, ezért tisztázásra szorulnak.
jm: Első körben az érdekel, hogy miért vagy ennyire nagyon biztos abban, hogy neked kell ez az oltás?
maho: Hál’ istennek bioszos vagy. Tudod mi az a citokin vihar?
jm: Ebben a formában még nem hallottam róla, de a tanultak alapján gondolok valamire. Mondd meg te, hogy micsoda.
maho: A citokin vihar egy olyan tünemény, ami akkor keletkezik, ha az immunrendszer túlreagál egy fertőzést, főleg olyan esetben, ha olyan vírussal találkozik, amivel még soha. Ennek következménye, hogy egy citokin nevű vegyület termelődik nagymértékben, és pusztítja a tüdőszövetet. Ennek a következménye egy vérzéses tüdőgyulladás, ami extrém esetben másodpercek alatt következik be és telíti meg vérrel a tüdőt. Kivétel nélkül halálos. Én cukorbeteg vagyok. A saját immunrendszerem pusztította el az inzulintermelő sejtjeimet is 25 évvel ezelőtt; mindez eleve egy érzékenyebb immunrendszert feltételez. Ha beoltatom magam, akkor az immunrendszerem ismerni fogja a vírust, legalább látásból, ezért nem csinál nagy balhét, ha elkapom azt. A statisztikák (külföldi oldalakon látsz ilyesmit) szerint az új-influenzában meghaltak 30%-a krónikus betegségben szenvedett, ebből legnagyobb hányadot a cukorbetegek tettek ki. Az oltás ellen meg egyszerűen nincs mit felhoznom.
jm: Értem. Helyzetedet tekintve meg is tudom érteni; elsősorban az elővigyázatosságot. A citokin viharról hol hallottál...?
A citokin egyébként természetes módon, nap mint nap termelődik a szervezetedben. Ez egy gyűjtőfogalom azokra a hormonszerű anyagokra, melyek az immunrendszer elemeit stimulálják valamilyen (pozitív vagy negatív) módon. A betegségek túlreagálása megint egy érdekes kérdés. Alapesetben viszonylag ritka, hogy önmaga pusztításába csap át az öngyógyítás. Az ilyen jellegű túlreagálás szinte bármilyen más fertőzés esetén is fennállhat. Visszakanyarodunk tehát oda, hogy te speciális helyzetben vagy. Az oltás ellen egyébként fel lehet hozni, hogy már akkor az engedélyezés fázisában volt, mikor még folytak a tesztek.
maho: Így van, a citokin gyűjtőnév, többféle fehérje. Abban is igazad van, hogy veszélyeztetett vagyok. Nem hiába kaptam már meg egy hónapja. A vakcina ugyanaz, amivel évek óta oltanak influenza ellen, pusztán a vírustörzset cserélték ki benne.
A cikket általánosságban írtam, a terhes nőnek semmi baja nem volt, kivéve hogy terhes, a 34 éves fickó, aki meghalt pár másodperc alatt, makk egészséges volt, mégis ugyanebbe a dologba haltak bele mindketten.
jm: Nem ebbe haltak bele. Helyesebben nem egyértelmű...
maho: Mi végez 2 perc alatt egy emberrel ezen kívül?
jm: Még idegméregből is kevés van (tudnivaló: az idegmérgek a leggyorsabban ölő természetes anyagok a világon), mely ilyen gyorsan ölne, minden előjel nélkül. Egy influenzavírus erre nem képes, nem így van „kitalálva”.
maho: Nem a vírus öl, hanem az immunválasz. A spanyolnáthában anno szintén a túlreagált immunválasz miatt haltak meg a legtöbben. (tudnivaló: a vírus érdeke, hogy legalább addig életben tartsa a gazdát, amíg a vírus sokszorosítja önmagát. A vírus szempontjából ez nyilván az optimális leghosszabb időt jelenti, hiszen a fizikai folyamatok végbemeneteléhez idő szükséges – vírus bejutása, örökítőanyagának sokszorosítása, összeszerelés, kijutás, terjedés. Optimálisnak az tekinthető, mikor az immunrendszer a lehető leghosszabb idő alatt fékezi meg a vírus terjedését és pusztítja el, takarítja ki a szervezetből. Az elhúzódó betegség azonban megviseli a szervezetet. Ez azért van így, mert a szervezet immunválasza rengeteg energiát emészt fel, illetve olyan körülményeket teremt, mely a harchoz optimális, nem a békéhez (pl. magas láz), ezáltal a normál sejtműködés funkcióinak megvalósítása nehezebb.)
jm: Ha feltételezem a túlreagálást, akkor a következő a helyzet: alapesetben ahhoz is bőven több kéne, mint 2 perc. Ez alól kivétel lehet, ha 1. nagyon nagy mennyiségű vírus jutott a férfi testébe, 2. nem volt egészséges a férfi. De a két eshetőséget összevonva is félórákra lenne "szüksége" egy embernek ahhoz, hogy meghaljon.
maho: Az orvosok erről mást mondanak, várj, keresek hivatkozást.
jm: Igen, itt érkeztünk el egy másik sarkalatos ponthoz; az orvosokhoz. Én tudok olyat hivatkozni, aki óva int (az egyik édesanyámat oltotta volna).
maho: De miért? Mit tud felhozni érvként? Miért kell félni egy oltástól, amit milliók kaptak meg eddig? Ez az oltás ugyanaz, mint az eddigi influenza elleni védőoltások, kivéve hogy más az elölt vírustörzs benne.
jm: Édesanyámat oltó orvos nem óva intett (igen, én fogalmaztam meg rosszul), hanem ellenjavallotta azért, mert allergiás reakció fellépésének veszélye állt fenn. A másik orvos éppen az engedélyezés miatt nem javasolta. Ehhez azt kell tudni, hogy egy hatóanyag - még ha járvány esetéről is van szó; és itt azért azt is fontos megjegyezni, hogy a H1N1 halálozási aránya egyáltalán nem magasabb, mint a "sima" influenzáé, szóval akkor hol is van a járvány...? - "éles bevetése" előtt illik teszteket elvégezni, melyeket kiértékelnek és a megfelelő következtetéseket és tanulságokat ezekből levonják. Az egészségügyben dolgozók azért tartanak ennyire az oltóanyagtól, mert túl gyorsan végigment az amúgy nem túl egyszerű engedélyezési procedúrán. Más a vírustörzs, de ettől még le kell futtatni a teszteket (és nem 10-20 emberen, ahogyan tették), éppen azért, mert más a vírus.
maho: Nem tudjuk mennyire lesz halálos a vírus, most még nagyon az elején vagyunk. Nincs járvány, 1918-ban sem volt. Aztán 1919-re 50 millió ember meghalt.
jm: Igen, de a mostani hivatalosan járvány. a WHO szerint. 1918-19-ben teljesen más körülmények között éltek az emberek.
maho: A jelenlegi járványt felfújták, lehet óvatosságból és feleslegesen, de inkább így, mint hallgassanak, ha nagy gáz van.
jm: Nem, mert ez ugyanannyira nem jó, mintha hallgatnának. Teljesen félrevezető, kétpólusú információt kapott a világ lakossága (Unokatestvéreméknél járt egy mexikói srác nemrég - onnan indult el a vírus. Megkérdezték, hogy "Na, és mi van a járvánnyal?!"; válasz: "Milyen járvánnyal?"); helyesebben a nyugati világé… A legtöbben vacillálnak, hogy mit is tegyenek. Ez így nincsen jól.
maho: Visszatérve az engedélyezésre: az előírásoknak (EU) megfelelő engedélyezési procedúrán ment át az oltóanyag. Igen, gyorsítva, mert gyorsan kellett. Nem hoznának forgalomba olyan készítményt, ami nem felel meg. És 400 emberen tesztelték.
jm: Az EU előírások nem olyan szigorúak, mint a magyar. A 400 ember magyar, vagy az EU országokból összesen „begyűjtött” tesztalany?
maho: magyar előírásoknak is meg kell felelnie, különben nem törzskönyvezik itthon. A 400 ember itthon tesztelt alany. Úgy emlékszem 50 gyerek és 350 felnőtt, reprezentatív összetétellel. Terhes nőkön nem, mivel SEHOL SOHA nem tesztelnek terhes nőkön semmit. Ez azt jelenti, hogy a törzskönyvezés rutin volt, hiszen nem új dolgot fedeztek fel.
jm: Igen, a törzskönyvezés így van. Viszont már akkor gyártották nagyban - helyesebben gyártatták -, mikor még nem voltak meg a tesztek eredményei. Szerinted ez mit jelent?
Terhes nőkön ne is teszteljenek (tudnivaló: terhes nőkön nagyon kivételes esetben végezhetnek teszteket; azokban az esetekben, mikor terhes nők számára készült készítményről van szó. Ez azért van így, mert a gyógyszerek hatóanyagaira teljesen másképpen reagál minden ember attól függően is, hogy milyen korban van, milyen nemű, milyen rasszhoz tartozik, vagy éppen terhes-e, stb.).
Ezzel nem azt mondom, hogy nem jó az oltóanyag, vagy hogy kamu az egész. Mert nem. És igazad, még nagyon az elején vagyunk. Viszont ha tényleg annyira pusztító lenne, mint amennyire mondják, akkor a 21. századi emberérintkezési gyakoriságokat figyelembe véve már nagyon-nagyon sok embernek meg kellett volna halnia.
maho: Adja isten, hogy ne erősödjön meg annyira, mint amennyire tudna, és akkor elfelejthetjük az egészet.
Egy új gyógyszer bevezetése minimum 10 év, voltam gyógyszerkísérletben, 5 évig tartott.
Az előre gyártás azt jelenti, hogy gyártani lehet, forgalomba hozni nem, és nyilván tutira mentek, hiszen szokványos dolgot csináltak. Szerinted ha nem lett volna szokványos, hogyan lettek volna készen magával a vakcina kifejlesztésével ennyi idő alatt?
Az oltóanyagban formaldehidet meg tojásfehérjét tehetnek, erre allergiás lehet valaki, bele is halhat, mint ahogy egy pennicilin érzékeny is az antibiotikumnál. De ettől még nem a szer rossz. Meg tartósító, ami ugye a "higany" (tudnivaló maho-tól: „Az oltóanyagban nagyon kis mennyiségben van egy tiomerzál nevű konzerváló anyag, egy etil-higany tartalmú vegyület. Ezt össze szokták téveszteni a metil-higannyal, ami valóban veszélyes toxikus anyag. Az etil-higany vízben oldódik, és ezt te egy héten alatt szépen kipisiled, nyoma sem marad a szervezetedben. Tiomerzált egyébként ma már nem nagyon alkalmaznak oltásokban, mert a gyógyszeripar talált ennél jobb konzerváló vegyületet, de mivel veszélytelen, nem tiltja semmi, hogy ilyen legyen a vakcinában.”). Teljesen megszokott dolgok, amiket évtizedek óta használnak vakcináknál
jm: Igen, szokványos. De teszt eredménye előtt csak akkor állsz neki gyártatni, ha annyira tutira mész, hogy nagyon. Egy új vírustörzs esetében totálisan más válaszreakciók születhetnek, melyeket nem tudsz jósolni, legfeljebb feltételezni, találgatni. Éppen ezért szokás megvárni az eredményeket. Voltál gyógyszerteszten, tudod: még a placebohatással is kell, hogy számoljanak a teszt kiértékelésekor, nemhogy egy új vírustörzsből készített vakcina hatását.
Nem mondom, hogy rossz az oltóanyag és direkt mérget tesznek bele, mert hiszem, hogy még nem tartunk itt, nincs értelme.
maho: Persze, mai napig nem tudom, hogy placebót szedtem-e 5 évig. Itt egy valamit kellett megvizsgálni: oltás---> 2 hét ---> van-e antigén, ha van, oké, ha nincs, nem oké. De az eljárás ezt szinte kizárta, hiszen régi és nem új a vírus sem, csak más törzs. Nincs semmi bajom 1 hónap után, a mellékhatások legkisebb jelét sem tapasztaltam.
jm: Más törzs... igen. Más törzs azonban más antigéneket feltételezhet. Illetve: hiába régi a vírus, azóta sokat változott mind a vírus, mind a gazda (!!!) (tudnivaló: az evolúciós folyamat során hatalmas verseny van élősködő és gazdaszervezet között; ez az egyik motorja az evolúciónak. Naponta több tízezer számra támad meg bennünket valamilyen kórokozó. Alapvetően „csoda”, hogy ennyire ritkán vagyunk betegek. A kulcsot a szervezetünk rejti; nem csupán immunrendszerünk, hanem a bennünk élő hasznos mikroorganizmusok, melyek élettere a mi szervezetünk, így elpusztítják azt, ami az ő kis életterüket támadja. Az idők folyamán az immunrendszerünk elemei folyamatosan változnak – generációról generációra is -; úgy a genetikai háttér, mint a konkrét sejtek, lépést tartva a folyamatosan mutálódó kórokozókkal.). Ez sem mindegy.
A magam részéről egyébként nem is a vakcina sorsa érdekes, hanem az, hogy nem látok ebben nagyobb fenyegetettséget, mint más betegségben, ezért fölöslegesnek ítélem megszúratni magam.
Örülök, hogy nincsen semmi bajod; tulajdonképpen ez az oltás lényege. Több kollégám is beoltatta magát, ők is megvannak még. Hangsúlyozom: nem azt mondom, hogy rossz az oltóanyag, és hogy nehogy oltasson bárki. Szerintem aki nem veszélyeztetett, annak fölösleges.
maho: Igen, valószínűleg igen; csak ha 1% esélye is van, hogy ebből valami nagyon durva fog kisülni, akkor elgondolkodtató, hogy bevállaljunk egy teljesen ártalmatlan oltást.
jm: Igen. De túl sok a "ha", és én még nem látom jelét, hogy ebből nagyon komoly, válságot előidéző járvány lenne, milliós nagyságrendű életeket követelve. Teszem hozzá, én könnyen beszélek a túlvégről. Ha én lennék döntési helyzetben, valószínűleg én is óvintézkedéseket tennék, ugyanúgy gyártatnék vakcinát. Csak a felhajtásnak kellett volna másképpen lennie. Egyébként a mostani vakcina csak bizonyos törzs ellen véd. Es sajnos kimutatták, hogy a világot sújtó járvány (akkor nevezzük annak) vírustörzse már más. Túl gyorsan változik, ezt is 3 havonta be kellene oltani, mint azt teszik egyébként a normál influenzával.
maho: Igen, de maga a H1N1 törzs nem változik. Nekem a fontos az volt, hogy kapjak egy kis mintát belőle, hogy ismerjem. Ez akárhogy mutálódik, a szervezetem valamelyest emlékezni fog rá (mint ahogyan a század közepén elkapott H1N1-es öregek szervezete is emlékszik a mostanira). Hogy mi lesz, nem tudhatjuk, de nem árt felkészülni. Persze egyáltalán nem média szinten és nem így. Másrészt meg tudod, hogy időszerű egy világjárvány, ami pusztít. Nem lehetünk biztosak 100%-ig hogy melyik lesz az és melyik nem. […] (az emberiséget pusztító esetleg bekövetkező világjárvány megbeszélése egy teljesen más kérdéskörre vinne át, nem tartozik szorosan a cikk témájához – bár kapcsolódás van -, ezért nem szeretnék belemenni; a kommentek között természetesen más a helyzet).
Ennyi lenne hát. A teljesség érdekében hozzátennék még néhány információt: megelőzésként érdemes vitaminokat szedni. A betegséggel kapcsolatban arra kell figyelni, hogy a H1N1, ha elkapja valaki, magasabb lázzal jár, hasmenéssel, hányingerrel, ezért orvoshoz kell menni. Az oltás beadását nem feltétlenül tartják szükségesnek, abban az esetben sem, ha valaki új-influenzával fertőzött – kb. 1 hét pihenés, odafigyelés elegendő ahhoz, hogy természetes módon megbirkózzon az egyébként egészséges szervezet a fertőzéssel. Az oltás bead(at)ása azért lehet fontos sokaknak, mert ha nagy tömegek esnek ki 1-1 hétre a munkafolyamatokból, akkor több tevékenység (szolgáltatások, gazdaság, stb) ellátása akadozhat. A beadott oltás a nyilvánosságra hozott 2 hét helyett 4-6 hét alatt alakít ki védelmet. December elejére várható a vírus „virágzása”, ezért a nagy tömegekkel érintkező korosztályok (középiskolások, középkorúak) ennek megfelelő időben történő beoltása jó megoldás lehet a tömeges otthonmaradás kiküszöbölésére.